Látogatottság

látogató számláló

Nevem innen ered :)

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás

Hétvége Bogácson

Páran megbeszéltük,hogy eltűnünk egy hosszú hétvégére.Mindenki hozza a párját,és lemegyünk Bogácsra pihenni pár napot.Végül hatan mentünk.Lefoglaltunk egy házat,és másnap reggelre meg is beszéltük,hol találkozunk indulás elött.Bogács Egertől 15 kilométerre van,horgásztóval,termálfürdővel,és rengeteg borpincével felszerelve.A terv az volt,hogy nappal a csajok döntenek a programról,este viszont mi.

Két autóval mentünk,de az indulásnál derült ki,hogy Levi cimborámnak valami frissen szerzett hölgyismerőse jön velünk,de késni fog,ezért várnunk kell.Addig haverom és a nője elindult,hogy ne várjon két autó,majd lent találkozunk.Kis várakozás (kb.2 óra)után befutott a némber. - Most kívánom leszögezni,hogy imádom a nőket,és minden tiszteletem az ővék,de sajnos erről a példányról a késöbbiekben sem fogok pozitívan mesélni.Minden nőt tisztelek,de vannak olyan helyzetek,mikor már nem tudok uralkodni magamon,és a poénjaimon.Ez is egy ilyen esemény volt. -

Tipikusan az a fajta csaj,akinek jól áll a távolság.Erre szokták mondani,hogy nem szép,de csúnya!És a hangja!Mint akit nyúznak,ráadásul még nyafogott is.Gyors bemutatkozás,és a kötelező udvariassági kör lefutása után,végre elindultunk.A kocsiban ahányszor megszólalt,haraptam a kormányt,mert a gyerekkori barátomat nem kívántam megsérteni.A párom szintén néha a könnyeit nyelte a röhögéstől,de Levi,bár látta min röhögünk,hősiesen próbálta tartani magát.Az út felénél már ő is röhögött,de addigra már kiderült,hogy a lány nem egy IQ warrior,és a röhögésünket a leglaposabb poénnal is tudtuk leplezni.

Megérkeztünk.A másik pár,az első mondatnál átélte azt amit mi a kocsiban,és tudtuk előre,szegény Levi halálra lesz csesztetve a hétvégén.A kipakolás után,a csajok strandolni akartak,de megbeszéltük,hogy elöbb kajálunk valahol.Levi nője,-azt hiszem Ica volt -kijelentette,hogy menjünk olyan helyre ahol van vega kaja,mert ő semmit nem eszik aminek arca van.

Én felajánlottam neki a kertet,mert volt elég fű,bokor,de nem vette a poént.A párom kifejezetten megkért,hogy uralkodjak magamon,és ne cikizzem állandóan,de ez nekem olyan volt,mint bikának a vörös posztó.Levit megkérdeztem,zavarja e a dolog,de röhögve mondta,hogy nem ismerte elötte a csajt,és amint visszaérünk,többé nem is fogja látni.Beállt mellém ő is,és nem kíméltük szegényt.Amint olyat mondott lecsaptunk rá.Vártam mikor kattan be,de láthatólag tetszett neki,vagy-ez a valószínübb - nem értette a dolgot.Azt hitte,mindenkinek bejön,és ezért foglalkozunk vele.Még el is kezdte magát rázni a csapat elött.Elmentünk kajálni,Icának leveleket kértünk,és megbeszéltük,hogy elmegyünk csobbanni a strandra.Átöltöztünk,de amikor Ica megjelent,leesett az állunk.Vinnyogott mindenki.Bikiniben volt,és egy lebernyeget terített magára.A lábai,hogy is fogalmazzak,kissé pihések voltak.Én egy eléggé szőrös pali vagyok,de nekem nincs ilyen szőrös lában.Meg is jegyeztem,milyen csinos kis harisnya,de strandra megyünk,nem szánkózni,tehát vegye le nyugodtan.A párom ekkor óvatosan belém rúgott,hogy ne szemétkedjek,de röhögött ő is rendesen.Ica válasza,kissé meglepő volt.Közölte,hogy ő mindent úgy szeret,ahogyan az természetes valójában van,és közölte Levivel,hogy ez reméli nem zavarja.Most erre mit lehet mondani?Levi hősiesen rávágta,hogy nem nagyon,de majd beszart a röhögéstől.Kiértünk a strandra,pokrócok,törölközők leterítve,majd jött a következő felvonás.Elmentünk pancsolni,de Icuka maradt,őrizte a cuccokat.A vízben még beszéltünk róla,és szegény Levit készítettük fel az éjszakai kalandra:)

Már kezdtem úgy érezni,hogy némelyik poénom túlzó volt,de mikor visszaértünk a helyünkre,és megláttam a szörnyet,rájöttem,hogy alábecsültem a dolgot.Ica hanyatt feküdt,széttett karokkal és lábakkal,és napozott.A hóna alatt két kisebb borotva pamacs figyelgetett.A bugyi viszont nagyobb vadat rejtegetett.Egy komplett borz család élhetett odabent.Valami Ábeli rengeteg volt ott.Ica közölte,hogy akkor most ő megy a vízbe,és elindult a medencék felé.A röhögéstől fetrengve aztán jöttek a poénok is.Jobbnál jobb ötleteket kapott szegény Levi,aki már fejben talán a végakaratát is megfogalmazta,ugyan is amit mi nem tudtunk,a lány estére frenetikus élményeket ígért neki.Na erre még jobban röhögtünk.Ötleteltünk,mi is lehet ez az élmény.Én a cserge,vagy szőttes készítést mondtam,de a haverom szerint,túlélés a dzsungelben címü műsort adják elő.Felajánlottam,hogy a táskámban van egy nagyobb kés,bozótvágóként,még jól jöhet.Levi is röhögött,és megbeszéltük,hogy kötelet köt a bokájára,és ha reggelig nem kerül elő,mentőcsapatot küldünk érte.

Icuka visszaért,és már kezdett lanyhulni a röhögése mindenkinek,mikor képes volt,még az eddigieket is tetézni.Nekiállt rejtvényt fejteni,és megkérdezte mi az?:

-Az orléans.i szűz másik neve,valami ...d'Arc

- A választ direk írom fonetikusan is,mert különben a poén nem érthető-

-Többen rávágtuk,hogy Jeanne- zsán

Erre közölte,hogy hülyék vagyunk,mert a ZSÁN férfi név!

Ekkor én,felemeltem a kezem,és megadtam magam.Nem akartam elhinni,hogy ezt nem megjátsza.Aztán láttam a szemén,hogy teljesen komolyan gondolta.Együtt érzően a barátomra néztem,és mondtam neki hogy nézze a dolog jó oldalát.Neki még azt is megtudja este magyarázni,hogy azért kicsi és puha,hogy ne fájjon!

Ez volt az a pillanat,mikor Levi közölte,hogy este menjünk és járjunk végig minden pincét,mert kegyetlenül beakar rúgni.El is mentünk,de Levinek nem kellett berugnia,mert a lány két pohár bortól,teljesen paff lett,és csak egy lavor kellett az ágya mellé.A hétvége hátralévő részét már nem töltöttük vele,mert reggelre mire felkeltünk,Levi kivitte a buszpályaudvarra Egerbe,és feltette az első pesti buszra.Azt a mai napig nem tudjuk mi történt közöttük,csak az a magyarázatot adta a barátom,hogy meggyőzte a lányt,jobb ha megy.Természetesen azért még kapta a stuffot,és felajánlottuk neki a szomszéd kutyáját estére,már csak az előző nap emléke miatt is.

Utólag végiggondolva iszonyat bunkók voltunk,de az vesse rám az első követ,aki ilyen szituban nem röhögte volna rommá magát!

 

Disznóvágás

Nagyon szeretem a húsokat,de sosem voltam disznóvágáson.Valahogy kimaradt eddíg az életemből.Aztán a haverom megfűzött vegyünk két disznót,és vágjuk le közösen,tök jó buli lesz.Ennek a "bulinak"a történetét osztom most meg veletek.

Elérkezett a nagy nap hajnala,összejöttünk páran haverok,és átballagtunk a disznókhoz.Akitől vettük azt mondta,inkább ő bökné le,mi csak a feldolgozással foglalkozzunk.Miután a cimbim,az öreg szomszédja volt,így kézenfekvő lett,hogy ott dolgozzuk fel a disznókat.Bökés elött jött az ilyenkor megszokott ceremónia.Pálesz,hogy jól sikerüljön.Aztán arra,hogy ne féljen a malac,meg mi,stb.Odasétáltunk az ólakhoz,és az öreg elmondta,hogy öt disznó van bent,bármelyik kettőt kihúzhatjuk,kivéve aminek fekete folt van a seggén,mert az a fiának kell.Hárman akik repetáztak a kerítésszaggatóból,bementek az első disznóért.Egyik barátommal mi kint maradtunk,mondván,csinálják a profik.Valami embertelen visítást és dobogást lehetett kint hallani.Nagy nehezen kihúzták ezt a szerencsétlent,természetesen ott volt a fekete folt a seggén.Visszaengedték,majd ismét be egy másikért.Másodszorra kicsit nehezebb lehetett a dolog,mert a visítozás miatt,nem teljesen barátságosan fogadták őket a röfik.Birkóztak vagy tíz percet mire kihúzták.Addig,hogy ne unatkozzunk,az öreg töltött még abból a rettenetből,és ő is leküldött még vagy hármat.Lefogták a malacot,megborították,és a  papa már bökött is.Én odébb mentem,mert a vér nem zavar,de rettenetesen sajnáltam.Aztán az öreg bökött még egyet,és lavorba fogták fel a vért.Két röfi kiterülve,mindenki véres,és pálinkát kér a nagy melóra.

Éreztem,hogy emlékezetes lesz a buli,de akkor még nem is gondoltam mennyire.

Utánfutóval átvittük a malacokat,de a vért gyalog kellett hozni.Az egyik haver vállalta,hogy áthozza.Az elsővel meg is érkezett,de visszament a másikért,és ottragadt kicsit pálinkázni.Mikor újra megjelent a következő adag vérrel,már eléggé jól nézett ki.Rajta több vér volt,mint az edényben,de ez nem csak a pia bűne volt.Ilyen helyre mindenki "játszó"ruhába megy.Neki nem volt bakancsa,ezért a negyvenes lábára felvette a fia negyvenötös bakancsát.Klaffogott benne mint a Kis Mukk,és lötykölődött a vér rendesen a ruhájára.Olyan volt mint egy ZS kategóriás horror film statisztája.Persze mindenkinek tetszett a dolog.Előkerültek,az "Én már csináltam"dumák,igy meglett ki süti a vért,és ki pörzsöl.Az egyik malac pörzsölése rám jutott.Mint az állat küldtem neki,a haver meg elment addig valami cefréért.Mire visszaért a malac fele olyan volt mint Pákó,kissé hiperpigmentált lett.Szóltak,hogy ez így nem az igazi,megmutatják.Nálam a palack meleg vizes vödörben állt,ne dermedjen le,de Lacika barátom kivette,mert a profiknak ilyen nem kell.A garázs elött pörköltünk,ahol térkövezve volt minden.Lerakta a palackot,megfordítottuk a malacot és melózott rajta.Mikor odébb akarta vinni,feltépte a térkövet,mert odafagyott a palack.Elkészült a vér,de annyira gusztustalan lett,hogy én kihagytam,inkább ittam egy sört.Eljött a darabolás ideje,és miután én még ilyet nem láttam,a tiszteletemre,rémfára húzták a cocát.A rémfa tulajdonképpen egy játszótéri hinta szerkezete,hinta nélkül.A lábánál fogva felhúzzák a disznót,és úgy darabolják.Ehez elvileg mi nem kellettünk,mert a haver azt mondta,van egy tuti bárdja,bízzuk csak rá,majd ő elintézi.Addig mi lementünk a helyi műintézménybe sörért,mert a cimborámnak ugyan van bora,de az olyan,hogy még a követ is felmarja.Nem mintha a pálinkája különb lenne,mert abba meg szerintem még a gumicsízmát is belefőzte.

Mire visszaértünk hónunk alatt az unicumos üvegek,kezünkben a rekesz,egy igen érdekes jelenet zajlott éppen.Ez a barom térdel,és tekergeti a disznó nyakát,mintha éppen megakarná folytani.Ugyan is valami gyerek bárddal ugyan nagy nehezen szétvágta,de a fejét nem tudta levágni,gondolta körbevágja és leszakítja.Persze kapta is érte a stuffot rendesen.A második malac kettévágására,már verseny lett kiírva.Midenki sarabolta,és az eredményt látva megbeszéltük,hogy a nagy részét betöltjük inkább,mert nem igazán a gerinc mellett sikerült széthasítani.Aztán a cimborám beszervezett pár szakértőt,mert elnézve a csapatot,semmi nem maradt volna.Jött egy másik haverom nagyapja akinek mi csak a keze alá dolgoztunk.Közben elkészültek a sűlt húsok,éppen időben,mert már nagyon emelkedett volt a hangulat.Jött a kolbász és hurkatöltés.Az abalében elkészültek az alkatrészek,és az öreg megmutatta,hogyan kell tölteni.Ez is nagyon ment,szóval,maradt a darálóba pakolgatás.Közben persze,ment az anekdótázás,piálás.Egyszer csak az öreg ráüvölt az unokájára,hogy ne kézzel tömködje a cuccot a darálóba,mert letépi az ujjait.A májas hurkát töltötték,és,hogy ne legyen baleset,adtak neki egy fakanalat amivel nyomkodhatja a cuccot.Két perc múlva röhögve mutatta,hogy nincs feje a fakanálnak,mert beledarálta a hurkába.

Egy másik haver a töpörtyűt  sütötte,némi egyéni füszerezést is belecsempészve.Kiesett a kezéből a pálinka pohárral együtt,bele a forró zsírba.Ezen felbuzdulva, utánna küldött egy kis sört is.Ekkorra,már világossá vált,hogy sem hurkát,sem töpörtyűt enni nem fogunk.Este hat óra lett mire végeztünk,és letántorogtunk a könyvtárba.Itt sörözés közben elmeséltük,milyen jól is sikerült a disznóvágás.A kutyáim egy hétig hurkán,és töpörtyűn éltek.:)

Azóta két év telt el,én disznót csak profikkal vágatok,viszont az emlékezetes bulit mindíg megtartjuk.Mindenki hoz valami kaját és bulizunk,emlékezve,arra az ominózus napra.A mostanira hoztak nyulat.(konyhakészen,nyúzva)Nem sütöttük meg,mert kaja volt bőven,de a "Fő bőllérünket"sikerült vele megszívatni.Annyira részeg volt,hogy elment síelni a kerítéshez,kapaszkodott egy darabig,majd elaludt.A nyulat beraktuk a kabátjába.Mikor hazavittem,bekisértem lefeküdni,a haverom berakta mellé az ágyba.Megnyúzva egy nyúl olyan mint egy macska,és neki van macskája.Pár óra múlva hívott,hogy filmszakadása van a buliról,de valószínüleg kinyírta a macskáját,és a tetemét az ágyába rakta.Teljesen kétségbe volt esve,mert voltak már vad dolgai részegen,de a macskát még sosem bántotta.Akkor esett le neki mi történt,mikor észrevette a cicát a teraszon nyávogni.

Természetesen törlesztett azóta,de az már egy másik történet

Egy emlékezetes hétvége

Egy hétvégéről fogok mesélni,ami eléggé "jól" sikeredett.Egy barátommal és annak sógorával kitaláltuk,hogy hétvégére elmegyünk horgászni.Kinéztek valami Isten háta mögötti horgásztavat,és szállást is foglaltak.Elindultunk hát hárman egy autóval.A kocsiban végig legendákat meséltek a tóról.Kapitális pontyok,rablóhalak tanyáznak arra,fantasztikus borok és pálinkák szülőföldje ahová megyünk.Már alig vártam,hogy megérkezzünk.Mikor oda értünk,leraktam az autót,kipakoltunk a házban amit kibéreltünk.A ház nem volt nagy durranás,de horgászni jöttünk,és aludni tökéletes volt.

Estére terveztük a horgászatot,de miután még csak délután volt,elmentünk megnézni a helyi nevezetességeket.Hamar megtaláltuk a 43-as sz.üzemegységet.Azt gondolom sokan megerősítik,hogy ha ismeretlen vidéken jársz,a legjobb információ gyűjtő hely a kocsma.Ezzel a célzattal be is tértünk a helyi "májkezelő" intézménybe. Mit mondjak,elsőre kicsit durva volt.A pultban ott állt godzilla nősténye,akinek az arca olyan volt mint Louis Armstrong hangja.Közelebb lépve a látvány még érdekesebb lett,mert szegénynek a szemei kicsit kiszorultak a perifériára,és az arcbőre olyan sima volt,hogy almát lehetett volna rajta reszelni.Én már akkor vinnyogtam a röhögéstől,de a többiek mondták,maradjunk,mert ilyen helyen sűrűn nem voltunk még.Rendeltünk páleszt,és három sört,amit a pultnál meg is ittunk.Körbenéztünk a kocsmában ,és elég érdekes arcokat láttunk.Kerestem egy üres asztalt,leültem,a többiek hoztak még pálinkát.Ricsi barátom javasolta,hogy igyunk bort,hiszen borvidéken vagyunk.Erre én mondtam neki,hogy maradok a sörnél,mert a mellettünk ülő asztalnál két fazon fröccsözik,és rendesen vizezhetik a bort,mert nem muslincák kőröznek felette,hanem sirályok.

Látták rajtunk,hogy nem helyiek vagyunk és kérdezgetni kezdtek,honnan jöttünk,és miért.Elmondtuk,hogy horgászni jöttünk hétvégére.Egy másik fazon mindjárt el akart látni minket jó tanácsokkal,de olyan orrhangon beszélt,hogy egy szavát sem értettük.Én javasoltam,töltsünk le hozzá feliratot,de kisegített minket valaki és fordított.Persze meghívtuk őket egy kör piára,összetegeződtünk,majd erre is ittunk egyet,majd még egyet,és így tovább.Lassan kezdett leérni nekünk is a cefre,és varázsütésre megszűntek a nyelvi gondok.Akiről azt hittem urdu nyelven beszél,már tisztán érthető lett számomra.Hirtelen mindenki jó barát lett.Befutott még pár helyi arc,és a vége az lett,hogy beseggeltünk,de emberesen.Este tíz körül,már kezdett derengeni,hogy horgászni is kellene.Szólt az egyik szesztestvér,hogy ne nagyon akarjunk kocsival menni,mert a helyi sheriff, ha ilyen állapotban meglát ,le is lő minket.Azt javasolta,menjünk gyalog,ha már annyira horgászni akarunk.Átvágunk a szántóföldön,és negyed óra alatt a tónál vagyunk.Ittunk még egy utolsót,fizettünk és indulni akartunk.Eléggé gömbölyű lett mindhármunk cipője,és faltól-falig közlekedtünk,ezért egy helybéli felajánlotta,hogy elkísér minket a házunkig.Haza is támogatott minket.Összeszedtük a cuccainkat,botokat,hálózsákot,stb.,és az emberünk még útirányba is állított minket.Pár házzal odébb már a szántóföld kezdődött.Odakísért minket és azt mondta,csak egyenesen előre,és ott a tó.

Felvettük a fejlámpákat és elindultunk.Botorkáltunk egy ideje korom sötétben,de sűsűn meg kellett állni,mert vagy egy kis rókakoma figyelt ki,vagy kígyókönnyeztetés volt.Ricsi sógora, sokkal jobban bírta mint mi,előre ment.Pár méterrel lemaradva követtük.Egyszer csak felüvöltött,hogy megjöttünk,maradjunk ott ahol vagyunk,mert Ő már térdig áll a tóban.Visszajött hozzánk,szétnéztünk,lepakoltunk,és a botokat elkezdtük felcsalizni.Szépen elhelyezkedtünk,bedobtuk a botokat,a fenekezőkre felkerült a kapásjelző.Én még szórakoztam egy kicsit,mert úszóztam,és az úszóm,állandóan eldőlt.Részegen eléggé nehéz beállítani az eresztéket,ezért pár próbálkozás után feladtam,mondván,ha viszi a hal úgyis eltűnik.

Leültünk a botok mellé,ittunk még egy sört,és vártuk a nagy kapást.Nem kellett sok idő,és elaludtunk mindhárman.Már javában sütött a nap,mikor arra ébredtem,hogy egy bazi nagy kerék van a fejemtől pár méterre,valami nagyon zörög,és kiabál valaki.Felnéztem,és egy traktoros fetrengve a röhögéstől kérdezte,hogy

-"mi a f@szt csináltok ti itt?"-

Én mondtam,hogy horgászunk.Erre a tag csak azt kérdezte,még jobban röhögve,hogy-"ITT?"

Mire felültem a többiek is fent voltak.Mikor megláttam,hol vagyunk,már én is röhögtem.A szántóföld közepén volt egy hatalmas pocsolya,és mi annak a szélén ültünk bedobott botokkal.Az történt ugyan is,hogy érkezésünk elött rengeteg eső esett,és hatalmas víztömeg állt a szántóföld közepén.Mi este,részegen,sötétben indultunk,és az egyenes helyett,inkább cikk-cakkban közlekedtünk.Igy keveredtünk a "tóhoz". A valódi tó kb. 300 méterrel odébb kezdődött.Természetesen a horgászkalandunknak híre ment,és mire visszaértünk a faluba,már mindenki tudott róla.Nem is nagyon akartunk utánna horgászni,hanem egy kiadós ebéd után inkább visszamentünk a kocsmába kezelni a másnaposságot.

Kutyaharapást szőrével,ahogy szokták mondani.A horgász hétvége így ért véget.

 

Gyermekkori csínytevéseim

10-12 éves lehettem,mikor a nagyanyám kitalálta,hogy az öcsémmel,és az unokatestvéreinkkel együtt levisz minket  pár hétre vidéki rokonokhoz.Ekkor követtük el kollektíve,gyerekkorunk talán legnagyobb "balhéjait",amit most elmesélek nektek.

Már itt az elején a történet miatt,mesélnem kell ezekről a rokonokról.A nagyszüleim hihetetlenül vallásos emberek voltak,sőt a család szinte minden tagja.Olyannyira,hogy a nagymamám testvére apáca volt,a keresztfia pedig pap.Mi hozzájuk mentünk le nyaralni.Pista bácsi, plébános volt egy somogyi kis faluban,és a parókián élt vele,gondoskodott róla a nagyim testvére,mint apáca.Miután bűn rossz gyerekek voltunk,szegény nagyim,talán nevelési célzattal vitt oda minket,de miután egyenként sem voltunk egyszerűek,csapatban ez hatványozódott,és nem egészen az történt amire a család számított.Nem igazán hatott ránk a vallási áhítat,sőt.

Megérkeztünk,öten fiúk,és hamar leesett nekünk,hogy kissé unalmas lesz ez az ingerszegény környezet nekünk.Első nap körbejártuk a parókiához tartozó irdatlan területet,felfedeztünk régi pincéket,bicikliztünk,de jobban érdekelt a templom,az orgona,a harang,szóval minden olyan amivel nem lehetett játszani.A nagyiék elmagyarázták,hogy a templomban nem játszunk,így kitaláltuk,hogy szalonnát szeretnénk sütni.Erre az volt a válasz,hogy szalonnát sütni,este,sötétben szokás.Ekkor jött az ötlet,hogy ott egy öreg elhagyatott pince,ott elég sötét van,majd ott sütünk szalonnát.Beosontunk a kamrába,szalonna,kenyér,és már mentünk is a pincéhez.Találtunk egy régi fa teknőt,beleraktunk papírt és szépen sütöttük a szalonnát.Miután ez megvolt,lepisiltük a tüzet,és elmentünk focizni.Este hét körül értünk vissza,és a következő látvány fogadott minket:

Csatárláncban állnak emberek,és vödrökkel tüzet oltanak!Kigyulladt a parókia régi borospincéje.Mikor végeztek,derült ki,hogy mi ugyan lepisiltük,de az nem sokat ért,mert a teknő begyulladt,és miután ott még tároltak jó pár rönk fát,kigyulladt az egész pince.Totálisan kiégettük.A büntetésünk sem maradt el.Pár pofon,és minden este ministrálnunk kellett a hétórai misén.A többi gyerekkel nem volt gond,azokat azonnal eltiltották tőlünk.Váltott "műszakban"ministráltunk,kettesével.Az öcsém megúszta,mert túl kicsi volt még,és lógott rajta a ministráns ruha.Ezzel,hogy ministrálni kellett,tudtukon kívül,elindítottak egy lavinát,mert az igazi balhék,még csak ezután kezdődtek.

Nem tudom ki evett már ostyát,de mi egyszerűen imádtuk.Lopkodtunk a raktárból,de hamar észrevették.Ekkor az unokabátyám kitalálta,hogy a kehely mellett,mindíg van ostya a templomban.Elcsente a kulcsot,és kinyitottuk.Megbeszéltük,hogy csak egyet eszünk meg fejenként,de persze nem tartottuk be.Kizabáltuk az összeset.Szólni nem mertünk,félve a nagyi haragjától,gondoltuk majd csak lesz valahogy.Elkezdődött a mise,és hamar kiderült,hogy nincs felszentelt ostya.Botrány is lett mise után,de unokabratyesz magára vállalta.Rendesen kapott szegény és Ő büntetésből nem ministrálhatott,de a misét végig kellett ülnie,nagymutter mellett.A tudtunk nélkül,bosszúból,a misebort kicserélte és mindkét üvegben csak víz volt.Természetesen ezért is kaptunk.A miatyánkot kellett százszor elmondani minden nap,és csak utánna mehettünk játszani.Bezártak az egyik szobába,és hangosan kellett mondanunk,hogy hallják a nagyiék.Ekkor megint volt egy mentő ötlete unokatesómnak.Pista bácsi,a szobájában,mindíg felénekelte a zsoltárokat  egy öreg orsós magnóra,és a vasárnapi misén csak lejátszotta őket.Az ötlet az volt,hogy csenjük el a magnót,mindenki elmondja hússzor a miatyánkot és felvesszük.A magnó visszajátsza,mi pedig addig kilóghatunk az ablakon.

El is hoztuk a magnót,rámondtuk a szöveget.Működött a dolog,egészen szombatig,mikor vissza kellett vinni a magnót.Mindenki azt hitte,hogy a szalag amire dumáltunk üres volt,de tévedtünk.Nem cserélte ki unokatesóm a szalagot,és mi az áhítatos énekre beszéltünk rá.Borzalmasan nagy szarban voltunk,mert tudtuk,ha kiderül,az egész nyarat imátkozva töltjük,mint a szerzetesek.Keresgéltünk a fiókokban,hátha van még másik szalag is.Találtunk is párat,felraktuk,de belehallgatni nem volt idő,mert a folyosón lehetett hallani,hogy jön valaki.Ki az ablakon,és mint ha mi sem történt volna,mentünk játszani.Azért be voltunk szarva,hogy kiderül mit tettünk,de győzködött minket unokatesóm,hogy senkinek nem fog feltünni,milyen zsoltárt énekel a magnóról szegény Pista bá.-"Különben is,egy pap nem hallgat mást"-mondta.

Eljött a vasárnapi mise ideje,és az egyik ministráns fiú én voltam.Térdeltem az oltár elött,kezemben a csengettyű,unokatesóm mellettem,és nem mertünk egymásra sem nézni.Az oltáron ott figyelt a magnó.Pista bá vezette a szertartást,majd eljött a pillanat mikor a hívek felé fordult,és szólt,hogy énekeljék el az "Isten báránya" kezdetű éneket.Bekapcsolta a magnót és megszólalt a "yellow submarine".

Én sírva röhögtem,még a csengettyű is kiesett a kezemből.Pista bá gyorsan kikapcsolta,és improvizálva próbálta menteni a helyzetet.A szerencsénk talán csak az volt,hogy nem lett bődületes botrány belőle,hogy kevesen voltak a misén.Egyikünk sem gondolta,hogy Pista bá,Beatles fun:)

Természetesen nagyon kikaptunk,de megdöbbenésünkre,az öreg plébános állt mellénk,mondván,fiatalok még és nem mérik fel tetteik súlyát.Nagyanyám azonnal hazaakart minket küldeni,de Pista bá erősködött,hogy maradjunk,mert biztos benne,többé ilyet nem teszünk.Valóban így lett,és tényleg elkezdtünk komolyabban viselkedni.Ráébredtünk,ezzel elvetettük a súlykot.

Remélem túlzottan nem botránkoztattam meg senkit a történetemmel.Felnőtt fejjel visszagondolva,nem tenném meg újra,de akkor "jó ötletnek"tűnt.

Megint egy baka sztori

Az előző írásom "sikerén" felbuzdulva,gondoltam folytatom ezt a témát,hátha a mostani történetem is megnevettet pár embert.Elöljáróban csak annyit még magamról,hogy a hülyeségért nem kell a szomszédba mennem.Ha olyan a helyzet,és lehetőségem is van rá,azonnal képes vagyok szinte mindenből viccet csinálni,vagy vicces helyzetet teremteni.Ebben az esetben is így történt,csak aztán visszanyalt a fagyi!:))

Sorkatonák voltunk,és "öregként" levezényeltek egy vidéki laktanyába.Elég komoly őrzési feladataink voltak,egy kiemelten védett objektumban.Nyomsávval,és azonnali tűzparanccsal.A terület hatalmas volt,felállított őrhelyekkel,járőrökkel,sőt néha kutyás járőrök is voltak.A méretei az objektumnak akkorák voltak,hogy egy járőr több mint. 6 óra alatt ért körbe a nyomsáv mellett.A nap 24 órájában volt őrség,folyamatos járőrökkel.Az viszont kissé pikánsá tette a dolgot,hogy a nyomvonal egy része,a helyi temető mellett húzódott.Az a járőr aki este hatkor kezdte a szolgálatot,éjfélre ért a temetőhöz.Ez adta az alapötletet,illetve az ,hogy ebben a laktanyában előszeretettel szivatták a "kopaszokat" mindenféle történetekkel.Mindíg van hiszékeny ember,csak megfelelően kell tálalni a történetet.Érkeztek hozzánk kopaszok,és a "friss hús" beindította az agyamat.Első este elbeszélgettünk az ifjú titánokkal,és elmeséltem nekik az én rémtörténetemet.Így szólt:

"A temetőben éjfél körül néha megjelenik egy öreg néni,nyöszörög,járkál a sírok között,szólítgatja a háborúban elvesztett fiát,majd eltűnik.Egyszer egy katona odament a nénihez,és senki nem tudja mi történt,de beleőrült,és leszerelték."

Majd hozzá tettem,hogy ez állítólag már régen történt,és gondolom senki nem hisz a kisértetekben,de jobb ha tudnak róla.Ecseteltem,milyen nyomasztó éjjel egy temető mellett mászkálni tök egyedül,ráadásul azon a részen reflektorok sincsenek,ezáltal félelmetessé válik az a része a járőrútvonalnak.

Aztán másról kezdtünk beszélgetni,de láttam némelyik szemében,hogy megborzongott a történettől.Pont erre vártam.Nemsokára megkezdték a szolgálatot,teljesen belerázódtak,eltűntek a megszeppent arcok,sőt már a lazaság kezdett látszani rajtuk.Eljőtt a második felvonás ideje.

Pár surranótársammal,mikor nem voltunk szolgálatban  kimentünk a temetőhöz.Volt egy rés a kerítésen,azon átmásztunk és elbújtunk a sírok mögött.Menetrend szerint be is futott a járőr.Mi elkezdtünk nyöszörögni,szólítgattuk a harcost.A hatás nem maradt el.

Üvöltve elrohant,teljesen beszarattuk szerencsétlent.Mondanom sem kell,hogy fetrengtünk a röhögéstől.Mire visszaértünk,már mesélte a többieknek,hogy valóban szellem jár a temetőben.Persze nem mindenki hitte el neki,de nekem csak azt kellett megjegyeznem,kik voltak a legfogékonyabbak a mondókájára.Pihentettük egy pár napig a sztorit,majd mikor megint egy "hiszékenyebb"volt szolgálatban,vele is eljátszottuk ugyan ezt.Katona jött,leadtuk a műsort,az beszart,mi jót röhögtünk.

Már kezdett kissé unalmassá válni ,gondoltam turbózzuk meg egy kicsit.Akkoriban volt divat az a fajta kulcstartó,ami ha megnyomták pirosan villogott.Volt nálam is egy ilyen,és megbeszéltük,hogy a hatás fokozása érdekében bevetjük a műsorunk alatt.Már annyian,és annyiszor riogattuk szerencsétleneket,hogy az is belefért ha többen vagyunk,legfeljebb magasabb lesz a hatásfoka a dolognak.Kimentünk nyolcan-tízen és elbújtunk várva a járőrt,hogy megkaphassa a napi frász adagját.Jött is a harcos.Elkezdtük a nyöszörgést,villogtattam a kulcstartót,hívogattuk,és vártuk mikor szarja össze magát.Az volt a gond,hogy ez a "madár" nem úgy reagálta le a dolgot mint előtte jópáran.Ez csőre rántotta az AK-t.Na erre mi szartunk be,és Iker Casillas-t meghazuttoló vetődéssel ugrottunk a sírok mögé félve attól,hogy szarrá lő mindent ami mozog.Hamar elrepült az a negyven perc mire elő mertünk mászni.Mire visszaértünk a laktanyába,emberünk már bőszen horpasztott az ágyában. A többi öreg aki tudta mit csinálunk,visítva röhögött rajtunk.Természetesen az a tény,hogy meghasaltatott minket egy kopasz "bosszúért kiáltott",de ez már egy másik történet.

Még egy katonás történet

Ez a történet szintén velem esett meg,utólag jót röhögtem rajta,bár akkor közel sem volt annyira vicces nekem.Égtem mint a rongy!:)

Jelenésem volt a Honvéd bálon,és el kellett mennem,varratni magamnak egy díszegyenruhát.Egy kollégámmal mentünk,mert neki is kellett .Ezek általában úgy készülnek,hogy az előre legyártott egyenruhát igazítják az emberre,bár ha szükséges teljesen újat varrnak.Nem vagyok egy extra méretű ember,gondoltam nem is lesz nagy kihívás a szabónak találnia egy rám való egyenruhát.A díszegyenruha felső része nem is jelentett gondot,találtunk egy nekem valót.A nadrág kicsit nehezebb volt,hisz a tiszti kar(tisztelet a kivételnek) pocakos,alacsony emberekből állt-némi túlzással-.Nem illettem bele a 150cm,és 150 kg-os sémába.Én 182 cm magas vagyok,és a nadrág ami hosszban megfelelő volt,kicsit bőnek bizonyult.Lazán elfért volna mellettem még három ember,és akkor sem feszült volna rajtunk.Végigpróbáltattak velem vagy ötven nadrágot,de csak hasonlóakat találtunk.Természetesen a szabó mester kellőképpen utált is érte,hiszen rengetegen jöttek szintén varratni,az üzlet tele volt.Az üzletben két férfi szabó,és vagy tíz hölgy dolgozott,akik bőszen kerestek nekem megfelelő nadrágot.Perecenként ugráltam ki-be a próbafülkéből.Az öreg szabó ráunt a dologra,és közölte,átszabnak egy hosszban megfelelő nadrágot.Itt kicsit bevesszük és már jó is-mondta.

Az én kálváriám itt kezdődött.Felvetette velem a gatyát,majd egy fiatal hölgy eladó leguggolt elöttem,és a lábaim között összefogta a nadrágot.Az öreg szabó,a hátam mögött guggolt,és a fenekemnél tette ugyan ezt.Előkerültek a gombos tűk,és már tűzték is a kívánt helyeken a gatyát.Egy nagy gond volt ezzel,boxer alsót hordok.Annak rendje,módja szerint szépen hozzátűzték az alsógatyámhoz a nadrágot,amit sem ők,sem én nem vettünk észre.Miután sokan voltak az üzletben,és eléggé kellemetlenül éreztem magam ebben a helyzetben,alig vártam,hogy végre levehessem a gatyát.Szóltak,hogy kész,és én egy laza mozdulattal,szabadulván a helyzetből lerántottam magamról a nadrágot.Természetesen a siker nem maradt el.Az üzletben állók a következőt látták:

Egy idegbeteg pasi egy szál répában áll,és elötte guggol egy fiatal csaj,szembenézve a nyeles tojásokkal.Mögötte pedig,egy öreg szabó sasolgat a tápcsatorna érkezési oldalán.

Hihetetlen sebességgel mértem fel,hogy mindenki minket bámul,és álcázás képpen laza vörös színre váltottam.Nem tudtam mit reagáljak,ezért poénnal próbáltam elütni a dolgot,és kínomban röhögve csak ennyit mondtam:

"zenekari próba van,éppen a nyitányt gyakoroljuk a varázsfuvolához."

A kollégám visítva kezdett röhögni,ami természetesen mindenkire átragadt,és én talpig vörösen ott ácsorogtam,bár vörös színben vetélytársra akadtam az eladó lány személyében.Felöltöztem,majd közölte röhögve a szabó,hogy két nap és mehetek a nadrágomért.Két nap múlva megjelentem,enyhén zavarban voltam a szitu miatt,de az öreg a humoránál volt,és csak úgy szólt a kolléganőjének,hogy itt van a "fuvolás" a nadrágért.

A kollégáim korrektek voltak,mert a bál vége felé a technikustól kértek nekem zenét.Mozartot,és természetesen a varázsfuvolát.Hülyére röhögtük magunkat a történeten.

Utólag visszagondolva jó buli volt,bár lehet jobban tetszett volna,ha a kollégával történik,és nem velem.

 

 

 

 

A világ legszebb verse-szerintem

Nem vagyok egy túlzottan verseket olvasgató ember.Persze ez nem azt jelenti,hogy egyáltalán nem olvasnék verseket.Sok van ami tetszik is,de talán a legszebb számomra még is az a vers amit szeretnék veletek megosztani.Nem véletlenűl került be a Világirodalom Legszebb versei kötetbe-hozzáteszem,nekem a Kosztolányi fordítás tetszik a legjobban.-

Rudyard Kipling sokaknak a Dzsungel könyvét jelenti,hiszen ez a legismertebb műve,de írt verseket is.

Nekem gyerekként olvasta fel anyám,és nagy hatással volt rám.Felnőttként pedig talán még többet jelent.Remélem nektek is tetszeni fog,mert komoly "útravaló"ez a vers.

Íme a vers:

Rudyard Kipling: Ha....

Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
s fejvesztve téged gáncsol vak, süket,
ha kétkednek benned, s bízol magadban,
de érted az ő kétkedésüket,
ha várni tudsz és várni sose fáradsz,
és hazugok közt se hazug a szád,
ha gyűlölnek, s gyűlölségtől nem áradsz,
s mégsem papolsz, mint bölcs-kegyes galád,

ha álmodol - s nem zsarnokod az álmod,
gondolkodol - s becsülöd a valót,
ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,
s úgy nézed őket, mint két rongy csalót,
ha elbírod, hogy igazad örökre
maszlag gyanánt használják a gazok,
s életműved, mi ott van összetörve,
silány anyagból építsék azok,

ha mind, amit csak nyertél, egy halomban,
van merszed egy kártyára tenni föl,
s ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,
nem is beszélsz a veszteség felől,
ha paskolod izmod, inad a célhoz,
és szíved is, mely nem a hajdani,
mégis kitartasz, bár mi sem acéloz,
csak Akaratod int: "Kitartani",

ha szólsz a néphez, s tisztesség a vérted,
királyokkal jársz, s józan az eszed,
ha ellenség, de jóbarát se sérthet,
s mindenki számol egy kicsit veled,
ha a komor perc hatvan pillanatja
egy távfutás neked s te futsz vígan,
tiéd a Föld és minden, ami rajta,
és - ami több - ember leszel, fiam.


(Kosztolányi Dezső fordítása)

Egy réges-régi történet

Nemrégiben találkoztam egy volt kollégámmal,és a régi szép időkről cseverésztünk,pár serital mellett.Ahogy anekdótázgattunk,eszembe juttatott egy régi sztorit,melynek aktív részese voltam én is.Lehet,hogy hihetetlenül hangzik,de szórul szóra igaz!

A fiatalabb generáció-aki nem volt katona-nem élhetett át ilyen "csodákat",de apukától,nagypapától gondolom hallott már efféle történeteket.

Egy alap tételt azonban tisztázni kell az elején,hogy a történet érthető legyen,és ne hüledezzetek ennek hallatán.A katonaságot sokféle képpen jellemezhetjük,de a legmegfelelőbben talán azzal,hogy ott, ami gömbölyű azt visszük-ami szögletes azt gurítjuk.

Na vágjunk is bele a sztoriba.

Nem nagyon untatnálak a hierarchikus felépítési rendszerrel,lényeg,hogy tözszászlósként századparancsnoki beosztásom volt sorkatonaként.(érettségi-örmester,fősuli,egyetem-zászlós,törzszászlós)

A lényeg,hogy kb.nyolcvan ember hülyeségéért úgy tartoztam felelősséggel,hogy a nagy részüket nem is ismertem szinte.Történt egyszer,hogy hívatott a parancsnokom,és közölte,másnap egyenruhában jelenésem van a Katonai Ügyészségen,mert egy "katonámat" a V Á P ( katonai rendészet ) átszállította,és tárgyalása lesz.Előző este ugyanis késve érkezett a laktanyába,totál részegen elküldte az ügyeletet a pics@ba,és rongálta a kincstári vagyont.Nekem a katona főbb erényeit,szolgálati eredményeit kell ecsetelnem,illetve ha az én hatáskörömbe helyezik a fenyítését,arról jelentést kell írnom.

Erre nekem csak egyféle képpen lehetett reagálnom."Parancs értettem,végrehajtom"

Másnap az ügyészségen a "tárgyalás"elött két percel,még fogalmam nem volt mit teszek,illetve mi a "főbűne"ennek a szerencsétlen harcosnak.

Bent a tárgyaláson,részletesen ecsetelték,hogy részeg volt,késett,nem hajtotta végre az alegységügyeletes utasításait,stb,stb.Már azt hittem elalszom,mikor,ismertették a kincstári vagyon rongálásának tényét.

Nem tudom szószerint idézni,de leírom majdnem teljes pontossággal:

A harcos,miután kimenőt kapott,leadott mindent a raktárosnak.(még a szivacsot is,ami a vasrácsos ágyba volt.ez volt a rendszer) A raktáros négy órakor hazament,a mi hősünk pedig éjfél után érkezett vissza.Nem volt matrac,így felmászott a helyére(emeletes ágyak voltak),lefeküdt a sodronyra,és elaludt.Alatta feküdt egy másik harcos.Pár perc múlva,hősünk érezte,hogy gáz van,mert nagyon mocorog a gyomra.Annál részegebb volt,hogy leugorjon,így hát gatya le,és szabad utat engedett a természetnek.Magyarul lefosta az alatta békésen alvó "kollégáját".Persze az felébredt,Üvöltve kiugrott az ágyból,nemi szervét többször étkezésre ajánlotta hősünknek,és javaslatot tett arra is,hogy kerüljön közelebbi intím kapcsolatba az édesanyjával.Erre az üvöltözésre berohant a szolgálat is,majd miután kellően kiröhögték magukat,felszólították emberünket,hogy takarítsa el a cuccost,melyet bizományba helyezett az alatta alvó mellkasán,és ágynemülyén.Emberünk szépen két kis kacsójával összeszedegette a barnamackó maradványokat,és kidobta a kukába.A kolléga pizsamáját is neki kellett kimosni.Gondolt egy nagyot,és a kukát is,meg a pizsit is kidobta az ablakon.Ezzel borzalmas kárt tett a kincstári vagyonban.

Na itt volt az a pillanat,mikor olyan szinten kezdtem röhögni,hogy a könnyeim jöttek.

A viselkedésemmel természetesen nem arattam osztatlan sikert,a katonát lefenyítették,kiküldték,(sorkatona elött elöljárót nem fenyítenek)és megkezdődött az én "perem"is.Lefenyítettek,méltatlan viselkedésért.Visszafelé.már a harcos mellett ücsörögtem a rendész autóban.A parancsnokom közbenjárására visszakaptam  a beosztásomat egy héttel később.Tudtam,hogy ha nem fokoznak le,bármikor visszarángatható leszek.El is követtem mindent,de az igazi büntetés a leszerelésem napján jött.Előléptetett a parancsnokom,mondván,túl egyszerű lett volna,ha nem lehetek tartalékos tiszt.Pár évvel később kib@sztam vele,mert hivatásos lettem,de ez már egy másik történet.

 

 

 

 

Babonák 2.-a fekete macska,és a szerencsét hozó pók

Itt van két másik ismert babona.Ezek is népszerűek a mai napig.

A fekete macska:

 

Sokan a fejükhöz kapnak, és közelgő szerencsétlenséget vizionálnak, ha átszalad előttük az úton egy fekete macska. Miért lett ilyen rossz híre szegény cicusnak?

Az évezredek során a macskák sok hányattatáson mentek keresztül. Egyiptomban a macska nagy népszerűségnek örvendett, sőt a macskakultuszt az istenekre is kiterjesztették. A macska megbecsült, szent állat, a fekete pedig a boldogság színe volt. Az ókori cicák emlékét sírok és szobrok őrzik.

A középkori keresztények azzal vádolták a fekete macskát, hogy a boszorkányok szövetségese. A sűrűn előforduló boszorkányégetés elől a boszorkány macskája sem menekült. Ebben a korban rengeteg macskát - különösen feketét - irtottak ki, mert hittek abban, hogy rontást hoz, és pestist okoz.

Az újkorban, a reneszánsz kor kezdetén a macskák elvesztették isteni és ördögi tulajdonságukat, közönséges háziállattá váltak. A macska és az ember barátsága egyre szorosabbá vált, ám a fekete macska babonája tovább él. Az Egyesült Államokban és Franciaországban a szerencsétlenség jelképének tekintik, ugyanakkor például Belgiumban és Angliában a szerencse hordozója.

.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.

A szerencsét hozó pók:

 

A szerencsehozó pók legendája a mohamedán vallásban gyökerezik. A tanítás szerint amikor Mohamed menekülés közben a Mekka-környéki barlangokban rejtőzött el, egy keresztes pók gyorsan hálót szőtt a bejáratra. Ezzel megtévesztette az üldözőket, akik így elveszítették a próféta nyomát, Mohamed pedig megmenekült. Azóta a pók a mohamedánok szent állata, de Európában is sok helyen szerencsehozónak tartják. A hiedelem szerint ezért balszerencsés lesz, aki elpusztítja.

Egy kis adalék tőmondatokban még a pók hiedelmekről.

A sziú indiánok teremtő istene pók volt.

A pók Kínában mindig szerencsés előjelnek számított.A pókok viselkedéséből gyakorta következtetnek az időjárásra.

Az oroszok azt mondják, negyven bűne alól feloldást, megbocsátást nyer az, aki elpusztít egy pókot, mert a pókhálók függönyök a szentképek előtt.

A magyar néphiedelem szerint: ha pók ereszkedik az emberre, vendége jön, vagy pénz áll a házához.A reggel hálóját szövő pók látványa szerencsét hoz. A pókháló-szálon felfelé mászó pók, jó híreket hoz. Pókháló a bejárati ajtón, egy látogató jöttét jelzi előre.

Az angoloknál, ha mindenszentek estéjén egy pókot lát valaki, valószínűleg egy elvesztett halott szeretettjének a szelleme, aki éppen őt figyeli.

Pókot elkapni szegénységhez vezet, vélik a törökök és hozzáteszik nincs két egyforma pókháló.

Thaiföldön tilos éjszaka a pókhálótól megtisztítani a lakást, mert elszegényedést okoz.

Az amerikai indiánok pókhálót tettek a csecsemő bölcsője fölé, hogy gyermeket megóvják a bajtól. Nálunk is ismert volt az a hiedelem, hogy a dióhéjba zárt, majd a nyakban amulettként hordott eleven pók elriasztja a pestist és gyógyítja a sárgaságot.

 

 

Babonák-a négylevelű lóhere

Ezt a babonát szinte már gyerek korban beleplántálják az emberekbe,hiszen réteken,mezőkön az unatkozó kisemberekkel ilyet szedetnek,mondván szerencsét hoz.

Az egyik magyarázat talán a ritkaságából fakad.Magyarul hereféléknek nevezzük a pillangósvirágúak családjába tartozó Trifolium növénynemzetséget. Négylevelű lóhere leggyakrabban a fehér heréből alakul ki. Kialakulásának okai pontosan nem ismertek: van, aki környezeti hatásokkal, mások genetikai hibával magyarázzák. 
Mivel átlagosan 10000 fehér heréből egy négylevelű, a legvalószínűbb, hogy egy recesszív gén okozta mutáció áll kialakulásának hátterében. Létezik öt, hat, hét stb. levelű lóhere is, előfordulásának valószínűsége természetesen még kisebb, mint a négylevelűé.

A Guiness világrekordok könyve szerint a legtöbb levél, amit egy fehér herén találtak, 18 darab volt.

A négylevelű lóherét évszázadok óta a szerencse szimbólumának tekintik a nyugati kultúrkörökben (így hazánkban is). A hagyomány szerint minden levél szimbolizál valamit: Az első a reményt, a második a hitet, a harmadik a szerelmet, a negyedik pedig a szerencsét.A négylevelű lóhere alakja a keresztre emlékeztet, amely mint szimbólum már a keresztény kor előtt is létezett, és mindenütt bajelhárító, szerencsehozó hírében állt,például a görögök is amulettként hordták. Ezt a tévhitet furcsa módon csak erősítette a kereszténység, hiszen ebben a világvallásban a babonákat ugyan nem fogadják el, a keresztnek azonban különleges szerepe van.

Írországban egyébként kiemelt szerepe van a háromlevelű lóherének is. Nem csak az ország jelképe, hanem a védőszentjük, Szent Patrikkal kapcsolatban is rendszeresen megjelenik a különféle ábrázolásokon. A feljegyzések szerint Szent Patrik a szentháromság misztériumát a lóhere levelével próbálta érzékelhetővé tenni a nép előtt. Bár a babona szerint szerencsét csak a véletlenül megtalált négylevelű lóhere hoz, ha valaki nagyon kedveli a növényt, díszítheti is vele kertjét. A mexikói származású madársóskát (Oxalis deppei) négylevelű lóherére emlékeztető levélformája miatt szerencseherének is nevezik.

Tulajdonságok

sissitől kaptam ezt a felkérést.

http://dog.blogger.hu/

 

Sissi rám írt, és ecsetelt egy blogos játékot,melyben saját magunkat kell jellemeznünk.Nem rossz,hisz egy kis önismereti tréning mindíg jót tesz.

A feladat nem egyszerű.Az alap ötlet hét jó tulajdonság felsorolásáról szól.Nekem ennyi nincs is.:) Gondolom nem probléma,ha kicsit eltérek a tematikától,éd én inkább hét rám jellemző tulajdonságot írok.Jót is,rosszat is.

Nem hiszek a horoszkópokban,de rám tökéletesen jellemző minden alaptulajdonság ami a kosokat jellemzi.Ezeket most nem is ecsetelném különösebben,mert nem az a lényeg milyen közhelyeket tudok felsorolni,inkább belevágok az önelemzésbe.

Borzalmasan nehéz ember vagyok.Általában vagy szeretek valakit,vagy gyűlölöm,nincs közép út.Általában engem is vagy szeretnek,vagy utálnak.Nem szeretem kerülgetni a dolgokat,szeretek nyílt lapokkal játszani.(persze adott szituációban,egész jó stratéga is tudok lenni)Ami nem tetszik megmondom,és ezt el is várom visszafelé is.Ebböl általában sok kellemetlenség adódik,de nem érdekel.Csak azok véleményére adok,akik érdekelnek,illetve akik megtisztelnek a figyelmükkel.Ahoz már túl "öreg"vagyok,hogy szimplán jópofizgassak.

Nagyon nyílt vagyok-néha ezt ki is használják-alapvetően bízom az emberekben,nem feltételezek mögöttes szándékot.Átverni egyszer lehet,több esélyt nem adok rá,senkinek.Talán még az öntörvényű is illik rám,bár ezt vitatom.A környezetem szerint egy az egyben DR HOUSE-vagyok.Ha segítséget nyújtok,azt nem viszonzásért teszem,de ha nem tudok segíteni azt is megmondom.Borzalmasan utálok várni,pontos vagyok,és ezt el is várom másoktól is.Hirtelen haragú vagyok,de nem vagyok haragtartó.A véleményem elmondása után,már nem szoktam még órákig durrogni.

Azonnal döntök.Mérlegelem,hogy érdekel vagy sem és döntök.Nem rágódom napokig a dolgon.Ha valamiből,hát ebből aztán rengeteg probléma szokott összejönni:)

A humorom morbid.

Külsőm: Ronda vagyok mint a lőtt seb.Egyszer elküldtem egy ismerősőmnek a képem,és felismerte a nod32:)

Nem tudom mennyi tulajdonság jött össze,nem számoltam,csak írtam.Kicsit hosszú lett,ezért elnézést is kérek.Akit jobban érdekel milyen vagyok még,majd kérdez.Azthiszem ennyi elég is lesz:)

Akiknek továbbítom:

Noithery

bpmacsek

mostez

Tanmese 6.

Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget. A feleség gyorsan maga köré csavar egy törölközőt, és lemegy a bejárati ajtóhoz. Amikor kinyitja az ajtót, azt látja, hogy Béla, a szomszédjuk áll ott. Mielőtt bármit is szólhatna, Béla kikerekedett szemekkel ezt mondja: 
- Adok százezer forintot, ha ledobod magadról a törölközőt.
Egy pillanat gondolkodás után a nő ledobja magáról a törölközőt, és ott áll pucéran Béla előtt. Néhány másodperc múlva Béla átadja a százezer forintot és elmegy. A nő visszaveszi magára a törölközőt és bemegy a házba. Amikor visszaér, a férje kérdezi tőle: 
- Ki volt az?
- Béla volt, a szomszéd. – válaszolja.
- Nagyszerű – mondja a férj. Mondott valamit arról a százezer forintról, amit a múltkor adtam neki kölcsön?

A  tanulság:
Ha időben megosztod az üzleti partnereiddel a hitellel és a kockázattal kapcsolatos információkat, azzal megelőzheted a felesleges kitárulkozást.

Mit is jelent a végtelen ciklus?

Azok számára akik nincsenek tisztában a végtelen ciklus fogalmával a
számítógépes program esetében, a következő magyarázattal mutatom be,mit is jelent.

Egy igazgató így szól a titkárnőjéhez:

- Egyhetes kongresszusra utazunk külföldre, és remélem jól fogjuk magunkat
érezni együtt. Tedd meg a szükséges előkészületeket..
A titkárnő felhívja a férjét:
- Egyhetes kongresszusra utazunk külföldre a főnökkel. Légyszíves vigyázz
magadra míg távol leszek drágám!
A férj felhívja a szeretőjét:
- A feleségem külföldre utazik egy hétre. Mi is bulizhatnánk együtt
Hercegnőm.
A szerető (iskolai tanítónő) a gyerekekhez:
- Jövőhéten elintézendő dolog miatt nem jövök, így nektem sem kell
iskolába jönnötök.
Egyik gyerek a nagyapjához siet a hírrel:
- Nagyapa, jövő héten nem kell iskolába mennünk és a múltkor azt ígérted, hogy
elviszel kirándulni a hegyekbe, ha nem kell suliba mennem.
A nagypapa (a történetünkben eddig igazgatóként ismert) imádja az
unokáját ezért felhívja atitkárnőjét:
- Az unokám megkért, hogy töltsem vele a következő hetet, így nem megyek a
kongresszusra. Kérlek töröltesd a foglalásokat....
Titkárnő a férjhez:
- Az igazgató lemondta az utat, így a következő héten együtt leszünk
Drágám.
Férj a szeretőhöz:
- Sajnos nem lehetünk együtt Édesem, a feleségem mégsem utazik el.
A szerető értesíti a gyerekeket az iskolában:
- Az elintézendő dolog közben megoldódott, így a tanítás mégsem marad el.
Gyerek szól a nagypapának:
- Mégis lesz suli, nem tudunk most menni kirándulni.
Igazgató a titkárnőnek:
- Az unokám lemondta a kirándulást. Kérlek folytasd a megfelelő
előkészületeket a kongresszussal kapcsolatban..

Így már világos?:)

Péntek 13.

Sokan hisznek külömbféle babonákban,amik szinte minden kultúrában megtalálhatóak.Talán az egyik legismertebb ezek közül a péntek 13.Szerencsétlen napnak tartják,ez az a nap amikor csak rossz történhet velünk. Kevesen tudják miért is nevezik szerencsétlennek ezt a napot.Most bemutatom az eredeti történetet,amiből ez kialakult.

 

A történet Kr.u. 1112 körül kezdődik... A francia Hugues de Payens márki és 8 másik francia lovag megalapítja Krisztus Szegény Lovagjainak rendjét. És hogy miért szegények, ha egyszer nemesek? A rend minden tagja köteles teljes vagyonát a rend és a keresztény egyház számára felajánlani, és a korábbi világi élvezetekről lemondani.

Kr.u. 1118-ban a lovagok az immár keresztény kézen lévő Jeruzsálembe érkeznek, és engedélyt kérnek Jeruzsálem püspökétől, hogy a rend a zarándokutak védelmét biztosítsa az arabok ellenében. A püspök természetesen hozzájárul a rend működéséhez és táborhelyet biztosít a lovagoknak a Templom-hegyen, Salamon templomának egykori helyén, ahol abban az időben arab istállók álltak. Ezek után a rend új nevet vesz fel: Krisztus Szegény Lovagjainak és Salamon Templomának Rendje, vagy ahogy mindenki hívja őket: a Templomosok.

A kezdeti 9 lovagból hamarosan hatalmas rend lett, mely jelentős gazdasági és katonai hatalomra tett szert. A Templomos lovagrendnek nagy kiterjedésű birtokai voltak, amelyeket 8 langues-ra (nyelvterület) és 10 olyan tartományra osztottak, melyek határait az országhatárok figyelembevétele nélkül húztak meg. Rendházaik, kastélyaik, hatalmas birtokaik csaknem egész Európát behálózták, Skóciától egészen az akkori Palesztináig. Ezenfelül kereskedelmi flottájuk, hajókészítő és -javító műhelyeik és kikötőik is voltak, köztük La Rochelle, ahol a flottájuk állomásozott. Más katonai lovagrendekkel ellentétben a Templomosok pénzkölcsönzéssel is foglalkoztak, sőt idővel a keresztény világ bankáraivá lettek, és adósaikká vált több európai uralkodó is.

Végül óriási gazdasági befolyásuk és a rend körül keringő misztikus mende-mondák miatt V. Kelemen pápa és a vagyonukra féltékeny IV. (Szép) Fülöp francia király titokban összefogva cselekvésre szánta el magát. 1307 szeptemberében a pápa lepecsételt leveleket küldött szét Európa minden szegletébe azzal az utasítással, hogy minden levelet egyazon napon felbontva, a tartományi vezetők mindenhol egyszerre cselekedjenek. Ez a nap pedig 1307. október 13-a, péntek volt.

Péntek 13-án aztán Európa szerte feltörték a pecséteket, és elolvasták a levelek tartalmát. A levelek döbbenetes "tényeket" állítottak! Kelemen pápa azt állította, hogy isteni látomása volt, amely arra figyelmeztette, hogy a templomos lovagok a sátánimádás, a homoszexualitás, a kereszt megszentségtelenítése, a bálványimádás és más eretnek cselekedetek bűnében vétkesek. Továbbá azt állította, hogy Isten azzal bízta meg, hogy tisztítsa meg a Földet a bűnös Templomosoktól, és addig kínvalassák őket, amíg be nem ismerik Isten ellen való vétkeiket.

A pápa terve jól működött. Azon a napon sok ezer lovagot fogtak el, - köztük Jacques de Molay-t, a Templomos rend Nagy Mesterét - akiket kegyetlenül megkínoztak, majd máglyára küldték őket. A rendet feloszlatták, a birtokaikat elvették, az életben maradott kisebb rangú templomosokat beolvasztották az Ispotályos rendbe.

Ez a tragikus nap, melyen több ezer keresztény lovagot kínoztak és öltek meg, mindmáig megmaradt a mai modern kultúrában is, mint "szerencsétlen nap", bár az igazi jelentését már csak kevesen ismerik.

Best of UPC panaszlevél

Ez egy valós levél.Az igazság az,hogy valóban a szolgáltatók nagy része (tisztelet a kivételnek) valóban így kezeli a problémákat.Nekem tetszett,jókat röhögtem rajta.Remélem nektek is hasonlóan jó szórakozást nyújt.

 

Ügyintéző levele:
A 2009.11.12-én tett internet szolgáltatásban tapasztalt hibabejelentése érdekében technikus kollégánk 2009.11.13-án megpróbálta orvosolni a problémát, mert Ön akkor nem tartózkodott otthon, illetve az adatbázisunkban nyilvántartott telefonszámon sem sikerült a kapcsolatot felvennünk Önnel. Kérjük, amennyiben az Ön által észlelt hiba még jelenleg is fennáll, jelezze társaságunk felé a 1221-es telefonszámon.

Ügyfél válasza:
Kijelentem, hogy a fent említett napon végig az otthonomban tartózkodtam, és a kollégáját vártam, maguk meg itt buziskodnak velem. Az, hogy mint utólag kiderült, Önök nem tudnak beírni egy telefonszámot, úgy vélem nem az én hiányosságom. A megadott címen található lakás nincs körülvéve sem vizesárokkal, nem vezettem villanypásztort a kaputelefonba, valamint nagytestű harci kutyák sem őrzik azt. Két kollégájuknak furcsamód már sikerült eljutni a lakásba, valamint felhívni engem a rosszul rögzített telefonszám ellenére - bizonyára Danny Blue és Christian Panthera - szintű telepatikus képességeik segítségével. Mivel a kollégája baszott kijönni, és a hibát nemi szerve ritmikus húzogatásával próbálta elhárítani, az általam érzékelt probléma még mindig fennáll. 9 -szer pofáztam el maguknak, hogy hibás a modem, amit Önök biztosítottak. Maguk hülyének néztek, hiszen az Önök adatai szerint minden rendben.

Ezek után persze még én hívjam fel magukat 10-edjére is, amivel úgy vélem, kimerítik a pofátlanság határát. Véleményemet az ügyről, a szolgáltatásról és a cégükről egyetlen köpéssel kifejezhetem. Öröm az ürömben, hogy ügyintézőik nagyon kedvesek és segítőkészek, az meg egy másik dolog, hogy a "kapcsolja ki a tűzfalat és a vírusirtót" - színvonalú tanácsaikkal nyugodtan kitörölhetem ám a seggem. Ha kellemes társalgásra vágyom, egy más jellegű emelt díjas telefonszámot tárcsázok. Mellékelten bátorkodtam elküldeni az önéletrajzomat is, mivel ennyi szaktudással én is rendelkezem, ezért örömmel lennék egy ilyen remek, dinamikus csapat tagja.

Szerencsére szolgáltatásuk ingyenes, vagyis pontosan annyiba kerül, amennyit ér, ez megmagyarázná, miért is akciós az első három hónapban. Megkísérlem elmagyarázni még egyszer, utoljára: 
1. A problémán forrása a hibás modem. 
2. Önök küldenek egy szerelőt, aki ért a számítógéphez, valamint egy működő modemet, továbbá egy hálózati kábelt, mivel ez a szar ami itt van, csak fojtogatós szexre alkalmas, másra nem.
3. Küldenek a szerelővel egy embert, aki tudja használni a telefont, a kaputelefont, valamint a liftet, bár jöhetnek lépcsőn is, így ez csupán ajánlott opció. 
4. Kicserélik a modemet. A szerelő bejön, köszön napszaknak megfelelően, leveszi a cipőjét, visszautasítja a felkínált frissítőt és kicseréli a modemet. A közlekedős ember kint marad. 
5. Aláírom a munkalapot, a szerelő elköszön és kimegy. 
6. Működik a szolgáltatás és mindenki boldog.

Amennyiben a fenti hat pont nem megvalósítható, akkor ne fáradjanak a szolgáltatás kikötésével, mert kibaszom az egészet a picsába, mivel Önök megvalósították a szerződésszegés fogalmát, ugyanis ez nem szolgáltatás, hanem egy fos. Egy FOS.

Feltételezem, Önök jobban szórakoztak levelem olvasása közben, mint jómagam, de ne gondolják, hogy viccnek szántam, ez egy kibaszottul HIVATALOS PANASZ. Sajnálom, hogy méltatlan helyzetbe kerültem maguk miatt, de csak azoknak adom meg a tiszteletet, akik: 
1. Szintén megadják, 
2. Kiérdemelték, 
3. Félek tőlük. 
Sajnálatos módon Önök egyik kategóriába sem esnek bele, ezért hát levelem keserédes hangvétele. Amennyiben hajlandóak rendesen végezni a munkájukat, akkor Önök felhívnak az általam megadott telefonszámon, és egy Önök által kiválasztott időpontban készséggel állok rendelkezésükre.

Várom megkeresésüket! Nyomorékok.

Tisztelet nélkül: X Y

Egy nap a reklámok szerint

A médiumok által sugárzott ideális családmodell egy napja.Ilyennek kellene lennünk a reklámok szerint.(készülök megírni ennek a negatív változatát is)

Csodálatos reggel első fénysugarai simítják végig háromdimenziósan borotvált arcunkat, miközben feleségünk - természetesen meztelenül - tökéletes aromájú kávét főz a konyhában, és kedvesen mosolyogva zsírmentes margarinnal keni meg a friss pirítóst. Arca gyönyörű, hiszen semleges PH értékű szappant használ, és a napfény vidáman táncol korpamentes, kondicionált haján. és csak most vesszük észre, hogy tartós frizuráját ma reggel vörösre festette! Milyen csodálatos, ragyogó szín! Azt tervezi, hogy estére megint szőke lesz, mert megérdemli. 

Boldogan nevetünk, miközben a gyerekek lerohannak a lépcsőn egy rajzolt nyúllal, és énekelve kérnek magas tápértékű gabonapelyhet a friss kakaójukba. Bár a szobájukban nagy a rendetlenség, ők ráfogják a nyuszira, és végül együtt tornáznak nagyi fittnes-kazettájára. 

Együtt indulunk dolgozni és iskolába a család autójával, és büszkén nyugtázzuk, hogy megvan mind a négy légzsák, és a beépített extrák kifogástalanul működnek. A kutya ugyan megint levizelte az első kereket, de mi tudjuk, hogy csak azt szereti, és elvégre ez a mi autónk. 

A szomszédok a kertből egy kanapén ülve integetnek, és narancsitalt kortyolnak elégedetten, arcukon a jövő generáció emelkedett életérzése: haverok, buli, és tengerpart, vagy valami ilyesmi. Mikor a mi autónk dugóba kerül a belvárosban, az előttünk várakozó gépjármű hátsó ablakában egy kisgyermek grimaszol, de mi nyugodt mosollyal az arcunkon kotorjuk elő az ülés alól a tegnapról maradt gyorséttermi sült krumplit, és élvezettel majszoljuk, miközben a kis rosszcsont arcáról lehervad a mosoly. 

A hivatalban mindenki friss és jókedvű - hála az olcsó és kiváló kávénak -, a munka olajozottan halad, csupán a női alkalmazottak nyughatatlansága okoz némi problémát, mikor 11-kor feltűnik az ablaktisztító modellfiú diétás kólát kortyolva, és még a mocskos üvegen át is jól kivehető dülledő, borotvált mellkasa, és kockásra kidolgozott hasizma, melyet biztosan az otthoni használatra gyártott kondieszközöknek, és a zsírégető teának köszönhet. 

Mi is elgondolkozunk ezen, hiszen csak napi tíz perc az egész. Délben kiugrunk ebédelni a sarki gyorsétterembe, hiszen ott jó lenni, és az étel is friss és tápláló. Fogyasztás közben néhány fontos telefont bonyolítunk, és ezt már nyugodt szívvel tehetjük, hiszen már csúcsidőben sem kell aggódnunk a percdíjak miatt, elvégre ez a mi hangunk. Ebéd után bekapunk néhány drazsérágót, hogy szájüregünkben normalizálódjon a PH érték, persze alkalmanként egy-két mentolos cukorka is megteszi, pláne, ha csak két kalória.

Hazafelé megállunk vásárolni a benzinkútnál (mert most ott érdemes) csokit, habkönnyű pudingot (a gyerekeknek, ha megették rendesen a vacsorát), pelenkát és intimbetétet (persze a legnagyobb nedvszívóképességűt), tartós elemet, háztartási gépeket, 2 in 1 sampont, arclemosót, sminket és fogkrémet, ami háromszoros védelmet biztosít; szóval a legszükségesebb dolgokat. Az utcára lépve összefutunk K. István mosógépszerelővel, aki már 26 éve van a szakmában, és neki elhisszük, hogy valamit tennünk kell a vízkő ellen. 

Az este békés és nyugodt, környezetbarát légfrissítő illata árad, és mi intelligens mosóporral tisztított pizsamánkba bújva, hitvesi csókot lehelünk feleségünk arcregeneráló krémjére, majd mély álomba merülünk.

Tanmese 4.

Itt egy újabb tanmese,nektek.Remélem tetszeni fog ez is.

A pulyka és a ló beszélgetnek.

„Bárcsak képes lennék arra, hogy felrepüljek annak a fának a tetejére” –
sóhajt a pulyka – „de nincs annyi erőm!”
„Nos, miért nem csipegetsz egy keveset az ürülékemből?” – mondja a ló.

„Tele van tápanyaggal.”

A pulyka megfogadja a tanácsot, és csipeget a ló ürülékéből. Erre elég ereje lesz ahhoz, hogy a fa legalsó ágára felrepüljön.
Másnap megint csipeget az ürülékből, és eléri a második ágat.
Néhány nappal később a pulyka büszkén felrepül a fa legmagasabb ágára is.
Ekkor észreveszi őt egy vadász, aki fogja a puskáját, és lelövi.


Tanulság:


A sok lószar felrepíthet a csúcsra, de ott tartani nem fog.

A kamikaze eredete

A japán kultúra mindig is misztikus volt európai szemmel nézve.Ennek részben az volt az oka,hogy japán 400 évig teljesen elszigetelődött,és csak igen kevés utazó jutott el a szigeteikre.Nagyrészt az általuk tett beszámolók voltak ismertek szinte a 20.századig.

Sokaknak a kamikaze-"Isteni szél"- egyet jelent a II.világháborúval.Az öngyilkos pilótákkal,akik repülőgépeiket,torpedóikat vezették a szövetséges hajóknak élő bombaként.A kamikaze kifejezés ennél sokkal régebbre vezethető vissza,mintegy 700 évvel korábbra.Ezt fogom most röviden bemutatni.

Az 1270-es években a Mongol Birodalom hihetetlen mértékben kiterjedt. A mai Romániától kezdve Ázsia nagy részét magába foglalta, Kína(Ezért van az, hogy amikor Marco Polo 1275-ben Kínába érkezett, akkor kínai császárként a mongol Kubiláj kánnal találkozott.), Korea és a mai Oroszország nagy része is a Birodalomhoz tartozott. De a trónon ülő Kubiláj kán(Dzsingisz kán unokája) még keletebbre tekintett, és a Japán Császárságot is meg kívánta hódítani. Parancsot adott koreai és kínai vazallusainak, hogy építsenek egy 900 hajóból álló flottát és fegyverezzenek fel egy 40.000-es hadsereget.1274 novemberében a sereg készen állt, és megindult Japán felé.
Az inváziós sereg a Kyushu sziget északi részén szállt partra a Hakata öbölben (a mai Fukuoka városa mellett), ahol a japán Hojo nemzettség (ejtsd: Hodzsó) császára mintegy 10.000 japán harcossal várta. A japánok védekezésre kényszerültek a túlerővel szemben, és fél napon keresztül keményen kitartottak. A csata délutánján hirtelen sötét felhők kezdtek gyülekezni északi irányban a tenger felett, amit a japánok már jól ismertek. Tájfun közeledett! A japánok visszahúzódtak a szárazföld belsejébe, a mongol flotta pedig igyekezett kifutni a nyílt tengerre, hogy ne az öböl sekély vizében érje a tájfun. De már nem volt rá idejük! A hihetetlen gyorsan lecsapó tájfun - amit a japánok szerint az istenek küldtek - az öbölben érte az inváziós flottát, és elpusztította vagy szétszórta a mongol flotta nagy részét.
A vihar elülte után - a veszteségek miatt - már nem volt reális esély az invázió folytatására, ezért a mongolok inkább hazatértek. Így a Japán Császárság egyenlőre elkerülte a mongol megszállást.

De a mongol kánt nem olyan fából faragták, aki csak úgy lemondjon valamiről. 1281-re még hatalmasabb sereget gyűjtött össze, ami a források szerint több mint 100.000 emberből állt és mintegy 4.400 hajóból. Egyes források 140.000 harcost említenek, de mindenesetre biztos, hogy akkora haderőt állított fel, amit még sosem látott egyik birodalom sem a távol-keleti térségben. A célállomás megint Kyushu környéke volt, és a mongol flotta 1281 júniusában útra kelt a Hakata öböl felé.
A japánok már készültek az újabb inváziós kísérletre, és 1276-77 folyamán az öböl mentén mintegy 20 kilométer hosszan 2-3 méter magas, és 3 méter széles kőfalat emeltek. E fal mögött 1281-ben 40.000 fős japán hadsereg várta a mongol hódítókat.
Az összecsapások első felében a Japán császári flotta próbálta megállítani az inváziós hajókat. A part menti vizeken a számbelileg minimális japán hajók érzékeny veszteséget okoztak a mongoloknak, de a partraszállást lehetetlen volt megakadályozni. A mongolok partra szálltak és több hetes harc bontakozott ki a falak mentén. 1281 augusztusában a mongol sereg már a győzelem küszöbén állt; a falrendszert több helyen áttörték és a hősiesen védekező japán sereget megtizedelték. Ám ekkor megismétlődött az, ami már 1274-ben is megmentette Japánt; észak felől újabb hatalmas tájfun közeledett a Hakata öböl felé.
A mongol sereg egy részét a hajókra menekítették, és igyekeztek kifutni a nyílt tenger felé. Ekkor csapott le a tájfun. A könnyű fa hajókat egymáshoz vágta az öbölben, vagy a part menti sziklákhoz csapta. Egyeseket egyszerűen az óriás hullámok tépték szét; fát, vasat, embert egyaránt. Mire elült a vihar, az inváziós flotta megtépve és szétszórva hevert az öbölben, vagy a tenger mélyén. A sereg végképp demoralizálódott, néhol az őket hajtó vezéreik ellen lázadtak a katonák, így végül a további harcokat már nem lehetett folytatni. A sereg megmaradt része szégyenszemre visszahajózott a kontinensre. A parton maradt mongol katonákat - akiknek már nem volt idejük a vihar előtt a hajókra szállni - a japánok mészárolták le.

Ezzel az epizóddal Japán újra megmenekült a mongol hódítás veszélyétől, és örökre független maradt.Így történt, hogy a tájfun, az "isteni szél" (kami kaze) két ízben is megmentette Japánt az idegen uralomtól.

Ezt a szellemet próbálták a japán pilóták a II. világháború végén újjáéleszteni, hogy "isteni szélként" megóvják hazájukat és császárukat. Kétszer sikerült történelmükben, harmadszor már nem.

Érdekes párhuzamok

A történelem produkál néhány érdekes,vagy talán hihetetlen egybeesést.Lehet,hogy csak a véletlenek sorozata,lehet,hogy nem.Én nem kívánok ebben a témában állást foglalni,mindenki azt lát bele a történetbe amit akar.Leszögezném,hogy nem egy összeesküvés elméletet szeretnék itt bemutatni,csak tényeket sorakoztatok fel egymás mellett,viszont elgondolkoztató mindenesetre ez a sok véletlen-mármint ha annak tekintjük.

Abraham Lincoln vs. John F.Kennedy

Abraham Lincolnt a kongresszus 1846-ban választotta meg, John F. Kennedy-t 1946-ban. 
Lincolnt 1860-ban választották elnökké, Kennedyt 1960-ban.

Mindketten harcoltak az emberi jogokért, és mindkettőjük feleségének volt egy abortusza amíg a Fehérházban voltak. 

Mindkettőjüket pénteken ölték meg, és mindkettőjüket fejbelőtték.

Lincoln titkárnőjének a vezetékneve Kennedy volt, Kennedy titkárnőjét pedig Lincoln-nak hívták! 
Mindkettőjüket egy Johnson nevű ember iktatta be, és mindkettőjüket a déliek ölték meg. 

Andrew Johnson, aki beiktatta Lincolnt, 1808-ban született. Lyndon Johnson, aki Kennedyt iktatta be, 1908-ban.

Lincolnt a "Ford" színházban lőtték le, Kennedyt pedig egy Lincolnban, amelyet a Ford cég gyártott!
John Wilkes Booth, aki megölte Lincolnt 1839-ben született. Lee Harvey Oswald, aki megölte Kennedyt 1939-ben. 
Booth-ot és Oswald-ot is megölték az itélethozatal előtt.

Mindkét gyilkos használta mindhárom nevét, mely ismert és gyakori volt az észak-amerikai kultúrában. Mindkét név betűinek száma:15.

Egy héttel azelőtt hogy megölték, Lincoln Monroe-ban volt (egy észak-amerikai város). Kennedy egy héttel a gyilkosság előtt Marilyn Monroe-val volt!

 

Nos? Ki-mit lát bele?

Tanmese 3.

Két, súlyosan beteg ember feküdt ugyanazon kórteremben.Egyikük minden nap délután
felült az ágyban egy órácskára, hogy ezzel megmozgassa a szervezetét.
Az ágya a kórterem egyetlen ablakához közelebbi volt.
A másik beteg ember egész nap csak feküdt az ágyában, a plafont bámulva.
Beszélgettek a családról, feleségről, gyerekekről, a katonakorukról,a nyaralásaikról, ahogy az szokásos ilyen helyzetben.Az az ember, aki az ablaknál feküdt,minden délután, amikor felült, azzal töltötte az időt, hogy elkezdte közvetíteni a
másiknak, mit lát az ablakon át a kinti világból.A másik ágyon fekvő embert egy
idő után szinte csak ezek a színes beszámolók tartották életben,már alig
várta őket, ez volt minden változatosság az életében.Az ablak egy kellemes, tavacskával díszített parkra nézett.Vadkacsák és hattyúk úszkáltak a tavon, és gyerekek játszottak távirányítós játékhajóikkal rajta.Szerelmespárok üldögéltek a színes virágágyások mellett órákig, egymásba felejtkezve.Miközben az ablak melletti beteg kimerítő részletességgel írta le a kinti világot, a másik, folyton fekvő behunyta a szemét és maga elé képzelte a látványt.Egy meleg délutánon az ablak melletti ember egy, a parkon átvonuló karneváli menetről beszélt. Bár a folyton fekvő ember nem hallotta a zenészeket, maga elé képzelte őket a másik érzékletes leírása alapján.
A napok és hetek teltek.Egy reggel a betegeket fürdetni készülő nővér az ablak
melletti embert élettelenül találta az ágyában, mert az éjjel csendben elaludt örökre.
Elszomorodva hívta a személyzetet, hogy kivigyék az elhunytat. Amint alkalom kínálkozott rá, a korábban a belső ágyon fekvő beteg kérte, hogy a másik ágyban fekhessen. A nővér szívesen segített, kényelembe helyezve őt azon az ágyon, majd magára hagyta.Lassan, fájdalmaktól gyötörve az ablak felé fordult az ember, és
megdöbbenve látta:..........az ablak egy tűzfalra néz. Megkérdezte a nővért, mi történhetett az eltávozott szobatárssal, hogy olyan szépnek festette le az ablakon túli világot. A nővér elárulta, hogy az az ember vak volt, nem láthatta a falat sem .
Valószínűleg csak bátorítani akarta Önt! - mondta a férfinak .
Tanulság:
Igazi boldogság boldogabbá tenni másokat, nem törődve saját helyzetünkkel.
Bajainkat megosztva csökkenthetjük őket, de ha derűnket és boldogságunkat
osztjuk meg másokkal, megsokszorozzuk azt. Ha gazdagnak szeretnéd érezni magad,
számold össze azokat a dolgokat az életedben, melyeket nem vehetsz meg semmi
pénzért. Minden nap ajándék az élettől, így becsüld meg a napjaidat,melyek száma - bármilyen sok is jusson - véges !