Ez egy régi,de valóban létező levél,amelyet az élet furcsa játéka produkált.Biztosan sokan ismerik,de a nálam jóval fiatalabb korosztálynak még ismeretlen lehet a történet,és mint ahogy a régi mondás tartja:"Egy újszülöttnek minden vicc új!"

Ami miatt kicsit keser-édes vigyor ült az arcomra,az az,hogy teljesen aktuálisnak tekinthető a történet.Közel ötven év telt el a levél keltezése óta,de akár tegnap is íródhatott volna. Nem kívánok semmiféle faji,etnikai párhuzamot vonni,de döbbenetes hasonlóságot véltem felfedezni a levélben leírtak és a mai magyar valóság között.

Íme az emlitett levél:

Tisztelt Területi Egyeztető Bizottság !


Azzal a kéréssel fordulok a t. Területi Egyeztető Bizottsághoz, hogy családi pótlék ügyemben állást foglalni szíveskedjenek.

1962 - ben nősültem. özvegy asszonyt vettem feleségül, akinek volt egy felnőtt leánya. Apám gyakran ellátogatott hozzánk, minek az lett a vége, hogy feleségül vette mostoha leányomat.

Ezek után természetesen mostohaleányom lett a mostoha anyám, az apám pedig a vejem.
Apám feleségének, tehát a mostoha leányomnak, aki egyben az anyám, született egy fia, akinek ezek szerint a mostohatestvére vagyok, mivel a mostohaleányom anyjának vagyok a férje és így a feleségem lett a nagyanyám.

Időközben azonban a feleségemnek is született egy gyermeke, aki apámnak a sógora lett, nekem pedig a nagybátyám egy személyben, mert ha a mostohaanyám testvére a fiam, akkor magamnak az öreg apja vagyok.

Kérem megítélni jár-e családi pótlék a gyerekemnek, illetőleg a nagybátyámnak?

 

Döntse el ki-ki maga,mit ért, és mit lát hasonlónak a múltból és a jelenből.